szombat
nov.032012
szerda
okt.312012
szerda
okt.242012
Előhang
szerda, október 24, 2012 Előhang a Rakott 2012. november 01-i műsorához
A Rakott a mindenszenteki megemlékezés napján, élőben az alkotmánybíráskodást, s benne a magyar megoldást elemzi. Divat a csúcsokon ügyvédellenes felhangot megütni. Van ennek fordítottja is: pervesztes fél kérdi az ügyvédjét: jó-jó, hogy megyünk tovább az Alkotmánybíróságra, de az merre van? Rezignált jogi képviselő: -kimegy a kapun, aztán felfelé meg sokáig jobbra! Érti: jobbra! A modern értelemben vett alkotmánybíráskodás az Egyesült Államok gyakorlatából, s egy 1803. évi döntésből eredeztethető. Legkorábban az volt az áttörés, hogy az USA Legfelső Bírósága kinyilvánította: „magában rejlő” alkotmányos joga és kötelessége a törvények alkotmány-megfelelőségének a vizsgálata is. Ez az alkotmányos jogok bírói védelmét indította el, s alapozta meg. Azóta a 200 év több fejlődési szakaszt hozott. Eredményként megállapítható, hogy a törvényhozással kapcsolatos alkotmányos ellenőrzés rendre fennmaradt, ám kiszélesül(t) az alapvető értékek és az alkotmányos alapjogok védelmével. 20 éven át, a ’89-es rendszerváltó alkotmány nyomán itthon is ez volt a helyzet. Az mára döntően, s előnytelenül megváltozott. Egy anonim közszereplő így jellemzett: a 15 alkotmánybíró egy hajóban evez ugyan, de eltérő kikötőbe menne. Mi a valóság? Mi volt és mivé vál(ha)t a honi alkotmánybíráskodás az ország-megújítás zűrzavarában? Vendég: Dr. Papp Imre ELTE alkotmányjogász adjunktus úr, e téma tankönyvi társszerzője, aki maga is szolgált az AB hivatali apparátusában. Műsorvezető: Kolláth György
csütörtök
okt.182012
kedd
okt.162012
péntek
okt.122012
kedd
okt.092012
péntek
okt.052012
szerda
okt.032012
Előhang és Frissítés
szerda, október 3, 2012 Előhang a Rakott 2012. október 11-i műsorához
A Rakott a magyar parlament színét és visszáját elemzi. A súlyos népi megítélésre hajazó álkérdések nyitnak. Lehet-e, hogy a kertévé szlogenje fogadja a honatyákat: Legyen Ön is milliomos!? A sportszerető, bár nem mindig fair playt játszó T. Házban lesz-e vajon Kövérek-Soványak futballmeccs? Igaz-e, hogy máris két (csukott) kapura kiabálnak?
Komoly téma ellenben az Országgyűlés alkotmányos helye és annak működése, a Ház új törvénye, benne a parlamenti képviselő jogállása, betagozódása és tevékenységének autonómiája. Beszélgetni fogunk Európa parlamentáris rendszereiről és azok főbb jellegzetességeiről. Rákérdezünk: miben azonos, ill. más a hazai országgyűlés, mint külhoni pandantjai? Szót váltunk a honi törvényhozás funkcióiról: a joginflációtól kezdve a kormány ellenőrzésén át a bizarr és csaknem időtlen, 2/3-os személyi döntésekig. Hogyan jut érvényre vajon a Házban a vezetés, a biztonság, a frakciórend, a mentelmi jog, a beszédjog, a nyilvánosság, a javadalmazás - és a nők tisztelete. Egyáltalán: az, amit látunk, kiért és miért is van úgy, ahogy látszik?
Vendég: Dr. Ujhelyi István úr, a Ház jogvégzett, jó humorú, sportrajongó ellenzéki alelnöke. Vele az ellenzéki lét és közrehatás esélyeit, módjait is megbeszéljük. Műsorvezető: Kolláth György
Publikációk frissítve
szerda
szept.262012
vasárnap
szept.232012
péntek
szept.212012
szerda
szept.192012
hétfő
szept.102012
Frissítés és Előhang
hétfő, szeptember 10, 2012 Előhang a Rakott 2012. szeptember 20-i műsorához
A Rakott a lelkiismereti és vallásszabadság elvét és gyakorlatát elemzi. Feszültség, a szó és a tett közötti ellentmondás mérgezi a szabadságot. A világban szélsőséges politikai erőpróbák, vallásháborúnak tűnő véres tettek keltenek aggodalmat. Surján László alelnök úr a minap Brüsszelben Európa különböző egyházi vezetői előtt a „résztvevők felekezetre való tekintet nélküli” kiállását hangsúlyozta. Itthon idézni sikerült, e gondolatot követni meg se próbálják. Klasszikusan, alkotmányjogilag az egyház a vallásos állampolgárok egyesülési jogából születő intézmény, amely jelentősen eltér más társadalmi szerveződésektől. A modern egyházjog főbb elvei: az egyházak szabadon alakulhatnak és működhetnek, nagymértékű egyházi autonómia érvényesül, ám az állam és az egyház elkülönül egymástól. Az egyházak egyenjogúak, egyben jogi személyek. Az állam az egyházakat nem irányíthatja, nem felügyelheti, de sajátos együttműködési formákat alakíthat ki az egyházakkal (pl. közfeladatok ellátása terén és érdekében), ám ez sem jelentheti felekezetek hátrányos megkülönböztetését. 2012 Magyarországán így volna mindez?
Vendég: Iványi Gábor úr, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) elnöke. Vele nem pusztán az őket érintő közhatalmi „kiközösítés” és sajtópolémia fejleményeit, hanem az egyházi lét, hit és tudat alapkérdéseit is megbeszéljük. Próba: a mai biznisz-politika elveheti-e vajon azt, amit nem ő adott, ami felette áll önző érdekeinek és politikai céljainak? Műsorvezető: Kolláth György
Előadások frissítve
szombat
szept.082012