Előhang a Rakott 2012. szeptember 20-i műsorához
A Rakott a lelkiismereti és vallásszabadság elvét és gyakorlatát elemzi. Feszültség, a szó és a tett közötti ellentmondás mérgezi a szabadságot. A világban szélsőséges politikai erőpróbák, vallásháborúnak tűnő véres tettek keltenek aggodalmat. Surján László alelnök úr a minap Brüsszelben Európa különböző egyházi vezetői előtt a „résztvevők felekezetre való tekintet nélküli” kiállását hangsúlyozta. Itthon idézni sikerült, e gondolatot követni meg se próbálják. Klasszikusan, alkotmányjogilag az egyház a vallásos állampolgárok egyesülési jogából születő intézmény, amely jelentősen eltér más társadalmi szerveződésektől. A modern egyházjog főbb elvei: az egyházak szabadon alakulhatnak és működhetnek, nagymértékű egyházi autonómia érvényesül, ám az állam és az egyház elkülönül egymástól. Az egyházak egyenjogúak, egyben jogi személyek. Az állam az egyházakat nem irányíthatja, nem felügyelheti, de sajátos együttműködési formákat alakíthat ki az egyházakkal (pl. közfeladatok ellátása terén és érdekében), ám ez sem jelentheti felekezetek hátrányos megkülönböztetését. 2012 Magyarországán így volna mindez?
Vendég: Iványi Gábor úr, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) elnöke. Vele nem pusztán az őket érintő közhatalmi „kiközösítés” és sajtópolémia fejleményeit, hanem az egyházi lét, hit és tudat alapkérdéseit is megbeszéljük. Próba: a mai biznisz-politika elveheti-e vajon azt, amit nem ő adott, ami felette áll önző érdekeinek és politikai céljainak? Műsorvezető: Kolláth György
Előadások frissítve